Psa 105 | HunKAR | STEP | Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!

Psalms 105

1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit! 2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét. 3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen. 5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről. 6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!

7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre [kihat] az ő ítélete. 8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről. 10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül, 11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és [mintegy ]zsellérek abban, 13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, [mondván:] 15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

16 Mikor éhséget idéze elő a földön; [és] a kenyérnek minden botját eltöré, 17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala, 19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt; 21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán; 22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá. 23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál. 25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, [és ] álnokul cselekedjenek az ő szolgáival. 26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala. 27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.

28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette [azt, ]és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek. 29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat. 30 Földjük békáktól hemzsege, [még] a királyuk termeiben [is.]

31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon. 32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, [és] lángoló tüzet a földjökre. 33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár. 35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté. 36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges. 38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket. 39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze [őket,] és tüzet, hogy világítson éjjel.

40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket. 41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon. 42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a [melyet tőn] Ábrahámnak, az ő szolgájának.

43 Kihozá azért az ő népét örömmel, [és] az ő választottait vígassággal. 44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét. Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!